A múzeum építőművészeti, az emlékmű pedig képzőművészeti alkotás. ​Mindkettő azonos helyet foglal el a térben és mindkettőnek egyaránt az emlékeztetés a feladata, emlékezettechnikai (emlékezéstechnikai) intézmények. E tekintetben úgy kell együttműködniük, ​hogy ne zavarják egymást a küldetésük teljesítésében. Szerencsére az idő és a kultúra más-más szeletével foglalkoznak. 

2013-ban Magyarország kormánya kinyilvánította abbéli szándékát, hogy a város egyik legnagyobb közparkjában, a Városligetben felépíttesen egy múzeumnegyedet. 
A projekt építészeti pályázatának kírásakor, illetve annak elbírálásakor nem kérte ki senki sem az emlékmű szerzőinek véleményét arról, hogy az emlékmű és közvetlen környezetének megváltoztatása hogyan befolyásolja annak működését, vagy sérti-e a szerzői jogot. Ezért köszönet illet az épület tervezőit azon eredeti szándékukat tekintve, hogy méltó környezetet hozzanak létre az '56-os forradalom felidézéséhez, egyfajta védő zónát teremtve az emlékmű körül, de nem kívánva sem kiterjesztése lenni, sem párbeszédbe lépni vele a forradalmi eseményeket illetően. Ennek a nemesen alázatos szerepnek a vállalása az egyik legszebb építészi tett a Néprajzi Múzeum létrejöttében. 

Az átalakításban kis alkotói mozgásterünk maradt, melyet a állammal kötött szerzői jogi szerződésben egy feltételrendszer segítségével igyekeztünk biztosítani. A kivitelezés során a feltételeink egy része teljesült, a többi még várat magára... (az eseményekről hamarosan bővebben olvashatsz a bolgban)